Jézus Szíve templom

A templom története

A vasúti közlekedés beindulása után Gyömrő látványosan gyors fejlődésnek indult. Új teleprészek alakultak ki, helyet és lehetőséget adva a betelepülni szándékozóknak. Az újonnan betelepülők többsége katolikus vallású volt, és sokan közülük mélyen hívő emberek, akik Krisztus szeretetében éltek és gyakorolták vallásukat. Áldozatvállalásuk eredménye és jutalma volt, hogy – minden külső segítség nélkül – felépíthették templomukat Jézus Szent Szíve tiszteletére felajánlva.

A budapesti Eucharisztikus Kongresszus évében: 1938. szeptember 11-én szentelték fel. A két torony megépítése a II. Világháború közbejötte miatt már nem valósulhatott meg, így templomunk építésének befejezése – elődeinkhez hasonló lelkületű – áldozatos generáció megtisztelő feladata lesz.

A Jézus Szíve Templom nagyformátumú, alkotókedvvel megáldott építője Prause József plébános atya volt, aki hívei élén három év alatt megvalósította a gyömrői katolikusok álmát: szép, nagy templomunkat.

A felszentelés napján Istennek hálát adva, büszkeséget sugárzott az üzenet, mely az egész országban mindenütt hallható volt: „Mi gyömrői hívek kőbe építettük szeretetünket az Úr Jézus iránt. Századokra szóló szép hajlékot építettünk.”

A templomot Kismarthy Lechner Lóránt – a korszak neves építésze – tervezte. A tágas környezetben elhelyezett templom 1000 személy befogadására alkalmas, a környékbeliek közül a legnagyobb. A szeletelt bazilikáris elrendezésű három hajós épület neoromán stílusban épült.

A főoltárt Szabó László, gyömrői szobrászművész tervezte, és ugyancsak ő mintázta a nagyméretű Krisztus oltárszobrot is.

A szenteket ábrázoló színes üvegablakokat Palka József, jeles üvegfestő készítette. Palka számos középület és templom ólmozott ablakait tervezte hazánkban és külföldön is. Munkásságának egyik legkiválóbb, eredetiben épen maradt együttese a gyömrői Jézus Szíve Templom ablakai.

1954-ben orgonát kapott a Templom.

A Szentély secco technikával készült festményeit Szilágyi János készítette 1955-ben.

Az ideiglenes harangtornyot Percel Dénes építészmérnök tervezte 1978-ban.

Az eredetileg áldoztató rácsnak készült architektórikus kompozíciót id. Pál Mihály, Munkácsy-díjas szobrászművész tervezte, és ő mintázta a rajta elhelyezett alumíniumból öntött domborműveket is, melyek liturgikus jelképeket ábrázolnak. Az együttes most a diadalív vonalában, a szembe miséző oltárasztal felé fordítva található.

A Templom egyik ékessége a Mária oltár, melynek fülkéjében van elhelyezve az Istenanya szobra, karján a kis Jézussal. A fából készült alkotás rendkívül szépen fejezi ki az anya és gyermeke nem evilági értelemben átszellemített kapcsolatát, mely üzenetet hordoz számunkra is. A meggyőző finomsággal előadott kompozíciót még értékesebbé teszi az aprólékos műgonddal előadott festés és a mértéktartó alkalmazással készült aranyozás.

A Templom bal oldalán a hátsó fal előtt álló mellékoltárt díszíti a Szent Filoménát ábrázoló szép olajfestmény. A harmonikus arányú, sötét barnára pácolt fa oltár környezetéhez visszafogott színeivel jól alkalmazkodik a Szentet ábrázoló kép. A képet Pál Aranka festőművész festette az egyházközségben működő Rózsafüzér Társaság felkérésére. A fiatalon meghalt festőnő utolsó alkotásában szinte azonosulni látszik Szent Filoména átszellemültséggel hitelesített önátadásával.

Az évek folyamán a Templom állaga erősen leromlott, a boltozat szétnyílt, a tetőbeázások rongálták a falakat és a belső értékeket, az elavult elektromos hálózat életveszélyessé vált. A gyömrői katolikus közösség – aggódva a további állagromlás miatt – Szekeres Mihály plébános úr vezetésével elkezdte a Templom teljes belső felújítását, mely 2006-ban befejeződött. Ennek során elkészült az erősen lepusztult secco technikával festett falképek restaurálása. A munkát Nagy Ottó festőművész végezte. A fiatal művész hibátlan szakmai tudással és gondossággal dolgozott. Gazdag fantáziával és stílusérzékkel oldotta meg a teljesen lekopott képfelületek pótlását.

A még háborús sérülések nyomait viselő üvegablakok restaurálása kapcsán két új üvegablak megfestésére is sor került. Polyák János Ferenczy-díjas üvegművész a felső ablaksor kórus melletti, még festetlen ablakára Boldog Apor Vilmos és II. János Pál pápa félalakos képét festette. Az üvegablak műfaja által megkívánt dekorativitás mellett jól érvényesül a Boldog püspök és a reményeink szerint hamarosan szentté avatott Szentatya tiszteletre méltó személyeinek megjelenítése is.

A templom festését Hazai Béla festő mester végezte. A hatalmas falfelületek festése jó ízlésről és gondos, lelkiismeretes munkáról tanúskodik.